Nem vagyok sem közgazdász, sem társadalomkutató, de a fenntarthatóság témaköre mindig is a látóteremben volt. Néhány hónapja pedig rábukkantam a között a Fenntarthatóság - szubjektíven blogra, és nem úsztam meg, hogy ne nézzek mélyen magamba, és gondoljam végig: én mit teszek- és tehetnék még a fenntarthatóságért?
Nagyon tetszik a blog mottója, mely szerint:
"A fenntarthatóság érdekes, emberközpontú és örömteli. Ha nem az, akkor az nem fenntarthatóság."
Mert amit kötelezőnek érez az ember, az már egyből nem esik olyan jól, nem igaz? Az én kis fenntartható-szokásaim nagyon egyszerűek és hétköznapiak, de hiszem, ha mikroszinten tudunk tenni ezért, azzal a globálishoz is hozzájárulunk.
Íme az én "trükkjeim":
Vízszűrő kancsót használok a palackos ásványvíz helyett már több éve. Egyrészt kevesebb üres PET palackot termelek, másrészt mindig van otthon friss víz :-)- a lakásban az összes izzót energiatakarékosra cseréltem, és bár nagyon szeretem, ha fényár van, van a háztartásban valaki (férj), aki türelmesen jön utánam, és ahol elfelejtettem, ott lekapcsolja :-)
- ez ma már olyan természetesen hangzik, de szelektíven gyűjtöm a szemetet, nálunk a társasházban csak az üvegnek nincs külön gyűjtőedénye, azt egy pár száz méterrel arrébb levő konténerbe kell vinni, í
gy mi nem kutyát, hanem üveget sétáltatunk - tömegközlekedem és telekocsizom - kevés súlyosabb üzemanyag-pazarlást tudok elképzelni, minthogy egy ember üljön egy személyautóban, főleg hosszú utakon (a neten jópár autómegosztó van, én az Oszkárt használom). Amellett, hogy gyors és olcsó, még érdekes emberekkel is meg lehet ismerkedni (sőt, szakmai-baráti kapcsolatok is köttethetnek: a Blond & Curly bloggerével is így találkoztam)
- cipőt a cipőboltból, könyvet pedig a Rukkoláról! Ismered ezt a közösségi könyvcserélő oldalt? Szuper találmány, pofonegyszerű használni, és ezen keresztül megtaláltam azt a régóta áhított könyvet, amit antikváriumban, és hivatalos könyvkereső szolgálattal sem lehetett már fellelni (jójó, persze beletelt egy félévbe, mire bekerült a "rendszerbe")
- amit a legjobban utálok: ételt kidobni. Igyekszem úgy főzni, vásárolni, hogy erre ne kerüljön sor, felhasználni a maradékokat, átvinni családtagoknak, barátoknak, szomszédoknak, kollégáknak, ha valamiből túl sok maradt.
- a ruhatáramat is elkezdtem optimalizálni, a 37-es szabályról, amivel megregulázhatjuk a gardróbot, itt olvashatsz
- próbálom lecserélni a bolti, full vegyi tisztítószereket és a kozmetikumokat is természetes szerekre, natúrkozmetikumokra. Lukrécia kencéit nagyon ajánlom, kis ráfordítással magunknak is elkészíthetünk szúnyogriasztón át a sminkszerekig egész sok mindent :-)
- +1: kis családunkban kb. ugyanaz a 15 db ajándékcsomagoló zacskó kering kb. 5 éve :-) sose dobjuk ki, vannak nagyon kedveltek, amiket mindenki szeretne ha csak egy rövid ideig is őrizni :-)
Mindezek nem esnek nehezemre, inkább ahogy az említett mottóban is megfogalmazódik: örömteli (kencézni különösen imádok). Emellett igyekszem a szervezetemet is "fenntarthatóvá" tenni, hogy még sokáig jóban legyünk: a napi munka és az oktatás mellett a saját jógagyakorlásomra is odafigyelni, türelmesen, a testem jelzéseit figyelve mindennap jógázni, rendszeresen, sok friss zöldet-pirosat-sárgát enni, nyugodtan aludni és naponta legalább egyszer néhány percet a tudatos légzésre fordítani (erről majd egy másik posztban hamarosan bővebben).
Neked vannak más, fenntartható tippjeid, praktikáid? Oszd meg velem kommentben!
Érdekel mélyebben a téma? Látogasd meg a Fenntarthatóság - szubjektíven fb-oldalát is!
Olvasnál még?
Ha tetszett a cikk, kövess a facebookon is, ahol akár naponta találkozhatunk, olvasni-, nézni-nézegetni-, hallgatnivalót gyűjtök össze nemcsak jógáról, hanem mozgásról, egészségről, külső-belső szépségről – csak természetesen!
Képek innen