Van egy álmom. Viszonylag keveset beszéltem róla itt a blogon, de a facebook-oldalamon időnként feltűnik egy-egy esemény, amit úgy hívnak: anya-lánya jóga. És ehhez kacsolódik az én nagy álmom.

2017. november 11-én tartottam az első anya-lánya jóga workshopot egy icipici Pilates stúdióban, néhány lelkes résztvevővel. Nagyon-nagyon izgultam, hogy eljön-e mindenki, tetszeni fog-e nekik, amit kitaláltam, működni fog-e a sztori, amit írtam köré, és hogy én, mint oktató, megtalálom-e benne magam. Előtte sokan csodálkoztak rám, hogy "anya-lánya? De hiszen neked kisfiad van!" Azt már csak kevesen tudják, hogy nekem mindig nagyon különleges kapcsolatom volt az édesanyámmal. Gyerekkoromban arról álmodoztam, hogy balett táncosnő leszek, évekig balettcipőt kértem minden karácsonyra. Szóval a tánccal, mozgással való kommunikáció már akkor nagyon érdekelt, de jógáról abban az időben még nem hallottam.

Bár a mi anya-lánya kötelékünk már kislányként igen erős volt  az anyukámmal, de sokszor úgy éreztem, a szavak nyelvén nem mindig tudunk mindent úgy kifejezni, ahogy szeretnénk. A közös történet eljógázása, a harmonikus együtt mozdulás, egy segítő érintés,  a páros gyakorlatok, a vicces kis feladatok - amik az én anya-lánya jógám részei, azt gondolom, nekünk is sokat segíthettek volna. Úgy hiszem, már akkor bennem volt az anya-lánya jóga magja: kerestem valamit, amivel még jobban tudunk kapcsolódni, szavak nélkül is érteni a másikat, de ez igazából 2017-re érett meg. 

Történt ugyanis, hogy egyre többen jöttek úgy jógázni hozzám, hogy "hoznám a kislányomat is, nem baj?", de akadt olyan is, aki azért jött a lányával, mert a kicsi folyton kérdezgette otthon, "de anya, ti mit csináltok a jógaórán? Én is ki szeretném próbálni!" Szerettem volna valami olyan programot kitalálni nekik, ami a kislányokat is leköti, de az édesanyáknak is ad valamit, és kettőjüket még jobban összehozza. A jóga kapcsolatot, kapcsolódást is jelent - szóval ezt a ziccert nem hagyhattam ki. 

Az elmúlt évben több, mint 20 anya-lánya jóga workshopot tartottam, ugyanúgy izgultam, ugyanúgy készültem minden egyes alkalomra. Visszatérő párosaim lettek, volt, aki a nevelt kislányával jött és volt, hogy több, mint egy órát buszoztak egy távoli kerületből, csak hogy részt vehessenek a programon.

[caption id="attachment_5595" align="aligncenter" width="600"] kép: fenyzugoly.hu[/caption]

Igyekeztem minden órát valami újjal megtölteni, volt anyaportré rajzolás, vicces kellékes jógázás, jóga után anya-lánya páros fotózás, forró csokizás. Jöttek hős édesanyák, betegségből felgyógyultan, volt, aki így, a kislányával együtt kezdett visszatérni a mozgáshoz. Sok nevetés, mozgás, cicahátak és lefelé néző kutyák, rongybabák, lazulás, nyújtás, és kipirult arcok, nagy ölelések, futó puszik... hát ilyenek voltak ezek az együtt töltött egy órák. Ezt már nem veheti el tőlem senki. 

[caption id="attachment_5594" align="aligncenter" width="600"] kép: fenyzugoly.hu[/caption]

De az álom, a tervem, nem hagy nyugodni. Szeretném másoknak is megtanítani azt a módszert, amit kitaláltam, és amit az elmúlt egy évben csiszolgattam, a tapasztalatok alapján újragondoltam-és írtam. Szeretném, ha több jógaoktatónak is átadhatnám, ami nálam működik, és amit én már tudok: hogyan lehet anyát-lányát kb. egy órában egy kicsit még jobban összehozni - jógával. 

[caption id="attachment_5596" align="aligncenter" width="600"] kép: fenyzugoly.hu[/caption]

Az általam kidolgozott módszer 6-10 éves lányokkal működik, játékos, sztorikba ágyazott, főleg kezdő ászanákat használó jógaórára felépítve. Ha oktató vagy, és szeretnéd megtanulni tőlem, kérlek küldj nekem emailt: renijoga@gmail.com